Vakfolt Podcast

Óriási mérföldkőhöz érkeztünk el: a mai a 300. epizódunk. Megszakítjuk egy kicsit a magyar filmes évadunkat, hogy reflektálunk arra a hat évnyi podcastra, amelyet eddig felvettünk. Beszélünk kicsit a podcast kezdetéről és arról, hogy most hol tartunk. Mi motivál bennünket, mik a jelenlegi nehézségek a podcastolásban?  Ezt követően a hallgatóink, elsősorban a patreonos támogatóink kérdéseire válaszolunk. Itt olvashatjátok az elhangzott kérdéseket: Anna:  300 adás az nem semmi! Van valamilyen stratégiátok rá, hogy a Vakfolt megmaradjon hobbinak, szerelemnek, vagy félig meddig munkának tekintitek? Hogy nem égtek ki? Hogy tartjátok meg a balanszt, hogy csináljátok...? Mi a titok? :O  Anna: Amióta csináljátok a Vakfoltot, enyhült valamit az az érzés, hogy nem láttatok elég klasszikust? Úgy érzitek, hogy ledolgoztátok már a vakfoltjaitok  egy részét legalább, vagy ez lehetetlen küldetés?  Anna: Van olyan zeneszám, aminek annyira jó a klipje, hogy azt szívesen megnéznétek egészestés filmként? (Többet is lehet mondan

Az 1990-es évekből nem hagyhatjuk ki Tímár Pétert, aki a rendszerváltás és azutáni korszak legegyedibb stílusú rendezője. A Csapd le csacsi! című filmjét Klág Dávid (Telex) javaslatára választottuk, aki vendégünk volt a mai adásban, hogy kitárgyaljuk a szocializmus összeomlásának humorát. A film főszerepeiben Pap Vera, Gáspár Sándor, Eperjes Károly láthatók, valamint felbukkan Eszenyi Enikő, Koltai Róbert, Szacsvay László, és Törőcsik Mari is. Kinek milyen a viszonya a Tímár Péter-filmekkel? Ezzel a témával kezdjük a diskurzust, majd megpróbáljuk meghatározni Tímár rendezői vonásait. Mik a legjellegzetesebb, nyolcvanas évek végi kulturális jelenségek, amelyekre mi is emlékszünk? Gáspár Sándor haragos óbégatása vagy Eperjes Károly fontoskodó csaholása a viccesebb? Mik a legemlékezetesebb egysorosok, és kinek a fizikai komédiáján röhögtünk a legharsányabban? Miért passzol a Csapd le csacsi!-ra a "Rózsák háborújába oltott Reszkessetek, betörők!" jelző? Linkek Dávid cikkei a Telexen A Vakfolt podcast Facebook ol

A 90-es évekbe érkeztünk a magyar filmes évadunkban. Fehér György összesen két egész estés mozifilmet rendezett, közülük az első a Szürkület 1990-ből (vagy 1989-ból). Friedrich Dürrenmatt Az ígéret című regényének nem ez volt az első, és nem is az utolsó feldolgozása. (Második játékfilmje, a Szenvedély, A postás mindig kétszer csenget adaptációja.) A film egyik főszereplője a nemrég elhunyt Haumann Péter, mellett Derzsi Jánost és Pogány Juditot láthatjuk. Honnan indult Fehér György, mit kell tudni a munkásságáról? Hogyan fonódik össze ez a film az 1987-es Kárhozattal Tarr Bélától? Mi lehet az eredete ennek az apokaliptikus "fekete széria" irányzatnak, amit a két rendező képvisel? Beszélünk Friedrich Dürrenmatt forrásművéről és az abból készült adaptációkról is. Miket változtatott az eredeti műhöz képest Fehér György? Milyen összehasonlítani a Szürkületet Sean Penn filmjével, Az ígéret megszállottjával? Beszélünk Haumann Péterről is, és azon is gondolkodunk, mennyire műfaji és mennyire szerzői ez a film.  Fotó

Nincs magyar filmes évad animáció nélkül. Hogy betekintsünk a legendás magyar mesefilmekbe, a Szaffi című Dargay Attila-filmre esett a választásunk 1985-ből. A filmről pedig a Dot and Line főszerkesztőjével, Herczeg Zsófival beszélgettünk. Beszélünk egy picit a Szaffi hátteréről: mennyire volt megbecsült a magyar animáció a nyolcvanas években? Milyen filmeket készített a Szaffi előtt Dargay Attila? Milyen témák érdekelték, mi teszi egyedivé a stílusát? És mennyit ihletődött Walt Disney-től? A film főszereplőit is végignézzük: milyen Kern András, Pogány Judit, Hernádi Judit, Csákányi László, Gálvölgyi János a főbb szerepekben? Milyen Romhányi József, Nepp József és Dargay Attila forgatókönyve? Linkek A Dot and Line, Herczeg Zsófi animációs magazinja A Vakfolt podcast Facebook oldala A Vakfolt podcast a Twitteren A Vakfolt Patreon-oldala Vakfolt címke a Letterboxdon A Vakfolt podcast a YouTube-on A Vakfolt podcast a Spotify-on A Vakfolt podcast a Google podcasts oldalán A Vakfolt az Apple podcasts oldalán A

Az 1983-ban bemutatott Jób lázadása című filmet, csupán egy évvel a Mephisto győzelme után, a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjra jelölték. Gyöngyössy Imre és Kabay Barna filmje egy Tiszta-menti faluban élő zsidó családról szól, akik örökbe fogadnak egy gyereket, hogy ő örökölje meg a hagyatékukat, mielőtt a nyilas terror eléri a vidéki falut. A történeten a rendezőpáros mellett Petényi Katalin dolgozott. A fő szerepekben Zenthe Ferenc, Temessy Hédi és Rudolf Péter láthatóak. Adásunk vendége Nagy Szabolcs.  Az adásban Szabolcs segítségével felfedezzük a film bibliai vonatkozásait: mit kell tudni a bibliai Jób figurájáról? Mit jelent ebben a filmben a lázadás, amit Jób hajt végre? Mit tanít a földi javakról, a vagyonról az Ószövetség? Beszélünk Gyöngyössy Imre és Kabay Barna rendezőpáros munkásságáról - milyen közös témák kötik össze a dokumentumfilmjeiket és ezt a játékfilmjüket? Milyen rendezői fogásokkal dolgoznak a Jób lázadásában? Mit ismerünk meg Jób családjáról, mitől izgalmas karakter a Teme

Első nyilvánosan meghirdetett mozizásunkon a Vakfolt podcast társalgó Facebook-csoport #MarchMadness játékának győztesét néztük meg. Ez a film a Mad Max: Fury Road (Mad Max: A harag útja) volt. A vetítésen beszélgettünk a filmről, és most ezt az élőben felvett beszélgetést hallhatjátok. Mennyi ideig készítették elő ezt a filmet, milyen nehézségek árán jött létre? Milyen konfliktusok kísérték végig a forgatást? Mitől számít különlegesnek George Miller akciórendezése? A vetítésen volt némi gikszer, technikai hiba miatt a filmet fél óránál le kellett állítani, és csak később tudtuk folytatni. Ezért a beszélgetésre a harmincadik perc után került sor.  Linkek A Vakfolt podcast Facebook oldala A Vakfolt podcast a Twitteren A Vakfolt Patreon-oldala Vakfolt címke a Letterboxdon A Vakfolt podcast a YouTube-on A Vakfolt podcast a Spotify-on A Vakfolt podcast a Google podcasts oldalán A Vakfolt az Apple podcasts oldalán A főcímzenéért köszönet az Artur zenekarnak András a Twitteren: @gaines_ Péter a Twitteren: @free

1982-ben mutatták be, azaz idén negyven éves a Dögkeselyű című film, a magyar filmes évadunk mai állomása. Cserhalmi György főszereplésével András Ferenc készítette a rendhagyó krimit. A bűnügyi filmhez olyan vendéget hívtunk, akitől ugyancsak nem állnak távol a műfaji filmek: Madarász Isti rendező tért vissza hozzánk. Milyen krimifilmek előzték meg a Dögkeselyűt a magyar filmgyártásban? Mivel hozott újdonságot a műfajba Munkácsi Miklós forgatókönyve? Cserhalmi György főhőséről is beszélünk: milyen hősökhöz, antihősökhöz lehet hasonlítani? Lehet vele szimpatizálni? Sikerül András Ferencnek következetesen végigvinnie a karakterívét? Mit ismerünk meg a budapesti alvilágból? Óhatatlanul beszélnünk kell a magyar műfaji filmekről is: miért találkozunk kevés zsánerfilmmel Magyarországon? Mi hiányzik, hogy megvessék a lábukat a közönségfilmek? Linkek A Vakfolt podcast Facebook oldala A Vakfolt podcast a Twitteren A Vakfolt Patreon-oldala Vakfolt címke a Letterboxdon A Vakfolt podcast a YouTube-on A Vakfolt podcast

1982-be érkezünk a magyar filmes évadunkban, de mintha egy tapodtam sem léptünk volna előre 1963 óta: Gothár Péter filmje, a Megáll az idő az 1956 után megtorpant korszellem filmje. Bereményi Géza önéletrajzi ihletésű történetében egymás mellett látjuk kibontakozni a kamaszok és a szüleik generációjának nehézségeit. Adásunk vendége Gyöngyösi Lilla. Milyen személyes kötődései vannak Lillának a Megáll az időhöz? Mi a film történelmi háttere, és milyen generációs élmények ihlették Bereményi Gézát és Gothár Pétert? A film fontos karaktereit végigtárgyaljuk: hogyan törte meg a rendszer Őze Lajos karakterét? Hogyan küzd a maga módján az autoritással Ronyecz Mária karaktere, az osztályfőnök? A gyerekek saját világlátásáról is beszélünk: mi motiválja Pierre-t, és mit tudunk meg Dini és Gábor (Znamenák István, Pauer Henrik) testvérpárosáról? Nosztalgikus film a Megáll az idő? Beszélünk a film rendezéséről is: hogyan emeli el a valóságtól a képeket Koltai Lajos fényképezse? Linkek Lilla cikkei a Prae.hu, a Filmtekercs

Szabó István nagyszabású filmjét néztük meg a héten. A Mephisto 1981-ben jelent meg, Cannes-ban a legjobb forgatókönyv díját s a FIPRESCI-díjat kapta meg, majd '82-ben elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. A Mephisto a harmincas évek Németországában, a fasizmus árnyékában feltörekvő színházi színész történetét mutatja be. A főszerepben Klaus Maria Brandauer látható, mellette felbukkan a filmben Bánsági Ildikó, Cserhalmi György. Beszélünk a filmmel kapcsolatos várakozásainkról, hiszen az első Oscar-díjas magyar filmről van szó. Megnézzük azt is, mennyit változott Szabó István rendezése az 1965-ös Álmodozások kora óta. Milyenek az operatőr Koltai Lajos képei, mit sugall a beállításaival a film? Beszélünk Klaus Maria Brandauer karakteréről, az ambíciózus Hendrik Höfgenről. Mennyire ismerhető meg a valódi Hendrik? Mik a valódi politikai nézetei? Hogyan formálja meg a nárcisztikus figurát az osztrák színész? Hogyan viszonyul a karaktereihez a történelmi távlatokkal dolgozó filmdráma? Linkek A

A Mai adásunkban az időben egy kicsit visszafelé haladunk, és 1970-ből nézünk meg egy filmet. A Gyula vitéz télen-nyáron Reisz Gábor (Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan, Rossz versek) egyik kedvenc magyar filmje, és mindenképp szerettünk volna vele beszélni róla, akkor is, ha ezzel icipicit megtörjük az évad menetrendjét. Bácskai Lauró István szatírájában egy tévésorozat elkészítésébe tekinthetünk be, a főszerepben Koncz Gábor, de felbukkannak A tanú legendás színészei is, Őze Lajos és Kállai Ferenc. Mit kell tudni Bácskai Lauró István karrierjéről? Milyen, mikor egy rendező ragaszkodik az amatőr színészek szerepeltetéséhez? Mennyi lehetett improvizált a Gyula vitéz télen-nyáron dialógusaiból? Mik a legjobban idézhető sorok a filmből? Beszélünk Koncz Gáborról, és persze Őze Lajos és Kállai Ferenc alakításáról is - mi emelte őket a magyar szatíra csúcsára? Mitől működik egy szatíra? Hogyan küzd a cenzúra és az államhatalom mindenbe belekotnyeleskedő emberei ellen a magatehetetlen rendező? Beszélünk a mag

Az időben csak egy icipicit ugrunk előre (vagy épp vissza? Az adásban kiderül!), és a BÚÉK! című, 1978-as filmet tekintjük meg Szörény Rezsőtől. A Bodnár Erika, Bujtor István, Bálint András és Esztergályos Cecília főszereplésével készült generációs közérzetfilm Varga Ferenc választása volt, vele beszélgettünk a mai adásban. Az adás elején beszélgetünk a magyar filmes évadunk eddigi tanulságairól, és megbeszéljük, miért különösen izgalmas eddig az 1970-es évek felhozatala. Miben más Szörény Rezső világlátása az eddigi rendezőkéhez képest, miért lehet az Álmodozások korával szembeállítani a BÚÉK!-ot? Beszélünk a három főszereplőről: hogyan élik meg más és más módon a késő harmincas éveiket a karakterek? Hogyan árulják el egymást? Miben láthattuk még komolyabb hangvételű főszerepben Bujtor Istvánt? Milyen élőben Bálint András? Mi a szerepe a filmben a tizennyolc éves vidéki szövőlánynak? Mik a legizgalmasabb fogások Szörény Rezső rendezői eszköztárában? Miért jó podcastolni? Végezetül kicsit lamentálunk a magyar

Tarr Béla nem maradhatott ki az évadunkból. Élete legelső egészestés játékfilmjét tekintettük meg. Ez a Családi tűzfészek 1977-ből, amelyet amatőr szereplőkkel forgatott, dokumentarista stílusban. A panellakásokba összezárt, több generációs családok konfliktusait kiveséző történetről Pozsonyi Janka beszélgetett velünk. Ismét visszatérünk a Balázs Béla stúdióhoz, amely jóformán függetlenül működött a rendszertől: mitől különleges még a stúdió többi munkájához képest is a Családi tűzfészek? Messze vagyunk Tarr Béla "slow cinema" stílusától, de azért vannak dolgok, amiket már most megfigyelhetünk. Milyen témák érdeklik a fiatal Tarrt? Miért forgatott kvázi-dokumentumfilmet a szereplőivel? Vajon hol találhatta ezeket a figurákat, akik a családtagokat alkotják? Mitől válik természetessé a képzetlen színészek jelenléte? Hogyan mászik be a bőrünk alá a családapa/após figurája? Igazak-e a vádak, amelyek Irént érik a film során? Linkek Film.hu, ahol Janka cikkeit és podcastepizódjait is megtaláljátok Filmvilág podcas

(Az előző feltöltésből hiányzott negyed óra, elnézést kérünk.) A magyar filmtörténelem egyik legfontosabb alkotásával foglalkozunk a mai adásban. Fábri Zoltán rendezése, Az ötödik pecsét 1976-ban jelent meg. Sánta Ferenc történetét hosszú ideje fel akarta dolgozni a rendező. A főbb szerepekben Őze Lajos, Bencze Ferenc, Márkus László, Horváth Sándor láthatóak, és élete utolsó filmszerepében megjelenik Latinovits Zoltán is. A nyilasterror idején játszódó, morálfilozófiai kérdéseket feszegető történet nem kínálja magát tálcán a megfilmesítésre: milyen eszközökkel bilincseli le a figyelmünket Fábri Zoltán? Mi a szerepe a kinetikus kameramozgásoknak, hogyan plánozza a hosszas eszmecseréket? Megpróbálunk magyarázatot lelni a modernista, gyorsmontázsokat idéző vágástechnikára és a látomásszerű jelenetekre is. Mitől elévülhetetlen film Az ötödik pecsét, miért nem veszítenek aktuálitásukból a kérdései? Hogyan éri el, hogy a szereplői hús-vér figurákként jelennek meg, és nem erkölcsvitai szalmabábok? Mitől emlékezetes

A magyar filmtörténelem egyik legfontosabb alkotásával foglalkozunk a mai adásban. Fábri Zoltán rendezése, Az ötödik pecsét 1976-ban jelent meg. Sánta Ferenc történetét hosszú ideje fel akarta dolgozni a rendező. A főbb szerepekben Őze Lajos, Bencze Ferenc, Márkus László, Horváth Sándor láthatóak, és élete utolsó filmszerepében megjelenik Latinovits Zoltán is. A nyilasterror idején játszódó, morálfilozófiai kérdéseket feszegető történet nem kínálja magát tálcán a megfilmesítésre: milyen eszközökkel bilincseli le a figyelmünket Fábri Zoltán? Mi a szerepe a kinetikus kameramozgásoknak, hogyan plánozza a hosszas eszmecseréket? Megpróbálunk magyarázatot lelni a modernista, gyorsmontázsokat idéző vágástechnikára és a látomásszerű jelenetekre is. Mitől elévülhetetlen film Az ötödik pecsét, miért nem veszítenek aktuálitásukból a kérdései? Hogyan éri el, hogy a szereplői hús-vér figurákként jelennek meg, és nem erkölcsvitai szalmabábok? Mitől emlékezetes Őze Lajos alakítása?

Az ötödik Vakfolt díjátadóban a vendégünk ismét Mikó László azaz CyClo, akivel megtárgyaljuk az Oscar-díjra jelölt filmeket és színészeket, esélyeket latolgatunk, és kiosztjuk a saját díjainkat is, saját jelöltlistával. Az alábbi kategóriákat beszéljük át: Női mellékszereplő Egészestés dokumentumfilm Egészestés animációs film Idegen nyelvű film Adaptált forgatókönyv Eredeti forgatókönyv Rendezés Férfi főszereplő Női főszereplő Legjobb film Linkek A Vakfolt podcast Patreon-oldala A Vakfolt podcast Facebook oldala és a Facebook-csoportunk A Vakfolt podcast a Twitteren Vakfolt címke a Letterboxdon  A Vakfolt az Apple podcasts oldalán A Vakfolt a Google podcasts oldalán A Vakfolt podcast a Spotify lejátszójában A Vakfolt podcast a YouTube-on CyClotronic a Twitteren: @CyClotroniC_ András a Twitteren: @gaines_ Péter a Twitteren: @freevo Emailen is elértek bennünket: feedback@vakfoltpodcast.hu  

1975-ben maradunk, és Mészáros Márta Örökbefogadás című filmjét nézzük meg. A rendező volt az első magyar, akinek a filmje kijutott a Berlináléra, és ott - első rendezőnőként és első magyarként - rögtön el is nyerte az Arany Medvét. Ezen kívül a film (Koltai Lajos operatőr közreműködésével) 4K-ban restaurálva a Criterion Collectionben is megjelent, ezzel Mészáros Márta lett az első magyar, aki bekerült a gondosan válogatott gyűjteménybe. Beszélünk arról, hogy milyen élményeit dolgozta fel Mészáros Márta a filmben, és milyen egyéb önéletrajzi ihletésű történetek kísérték végig az eddigi karrierjét a kilencvenéves rendezőnek. Feminista film az Örökbefogadás? Beszélünk a két főszereplőről: Katáról (Berek Kati) és Annáról (Vígh Gyöngyvér): miért zárkózottak, és hogyan nyílnak meg egymásnak a történet során? Milyen rendezői eszközökkel hozza közel a karaktereit a nézőhöz Mészáros Márta? Miért lehet bátran összehasonlítani a stílusát Agnès Vardával? És hogy jön a képbe Chloe Zhao? Meg lehet fejteni a két záróképet,

1975-be érkeztünk a mai adásunkban. A "határtalan hetvenes évek" formabontó, avantgárd alkotója, Bódy Gábor filmjét néztük meg, amelynek a címe Amerikai anzix. Az amerikai polgárháború alatt játszódó történetben magyar 48-49-es emigránsok játsszák a főszerepet, így újabb olyan filmmel gazdagodik az évadunk, amelyben az aktuális politikai áthallásokat művészfilmes megoldásokkal rejtjelezi a rendező. A filmben Cserhalmi György látható, Latinovits Zoltán hallható. Az adásunk vendége Szabó Kristóf. Az adásban beszélünk a tragikusan korán elhunyt Bódy Gábor rendezőről és a Balázs Béla Stúdióról, amelynek a rendszerében el tudott készülni ez a merőben szokatlan, nehezen értelmezhető film, amely a korabeli kritikusok gyomrát is sokszor megfeküdte. Miért lett mégis eredményes az Amerikai anzix, és milyen értéket találhattak benne a külföldi filmfesztiválok? Beszélünk a film három főszereplőjéről is, a háborút és a világot három különböző nézőpontból felfogó magyar emigránsról. Ki mellett foglal állást Bódy, ha egyált

1971-ben maradunk, a Szerelemmel egy évben bemutatott Szindbád a mai témánk. Huszárik Zoltán első játékfilmjében Latinovits Zoltán játssza a címszereplőt, Krúdy Gyula írói alteregóját. A szecessziós, esztétizáló film kurrens politikai áthallások helyett általános érvényű történetet mond, hasonlóan a múlt héten tárgyalt Makk Károly-filmhez. Az adásban Gyöngyösi Lilla volt a vendégünk, aki a Szindbád tavalyi, ötvenedik évfordulója kapcsán már részt vett a Filmhu podcastban Gelencsér Gáborral. Mitől az egyik legjelentősebb magyar filmművészeti alkotás a Szindbád? Miért Szindbád karaktere az, amellyel Latinovitsot a leginkább összekötik? Beszélünk Krúdy Gyuláról, és az ő kapcsolatáról Szindbád karakterével. Megbeszéljük azt is, hogy Huszárik Zoltánt mi motiválhatta a Szindbád adaptációjára. Mitől működik a lírai szövegek mozgóképes feldolgozása? Milyen női karaktereket ismerünk meg jobban? Mit gondol a férfiról, a szerelemről Krúdy Gyula? Végezetül hosszabban beszélünk Latinovits Zoltánról, akivel az évadunkban

Újabb Makk Károly-filmre kerítünk sort, talán a legfontosabbra: a Szerelem című 1971-es film Törőcsik Mari, Darvas Lili és Darvas Iván főszereplésével a rendező életművének egyik legkiemelkedőbb darabja. Az egyik legszebb magyar filmművészeti alkotásként számon tartott Szerelem Cannes-ban elnyerte a zsűri díját, és Az új budapesti tizenkettőbe is beválasztották. Makk Károly kevésbé politikus, sokkal általánosabb érvényű története Déry Tibor két novelláján (Két asszony, Szerelem) alapul. Az adásunk vendége Lepp Tünde, a Popkult, csajok, satöbbi podcast házigazdája. Utánajárunk, mi ihlette Darvas Iván politikai fogoly karakterét, milyen a történelmi, politikai háttere a Szerelemnek. Mi teszi izgalmassá Darvas Iván alakítását, akit csak a film utolsó harmadában látunk? Beszélünk Törőcsik Mari és Darvas Lili színészi teljesítményéről is (őket is elismerték Cannes-ban): hogyan ragadja meg az arisztokratikus kvalitásokat Darvas Lili, és mennyire életszerű az, ahogy a romlott egészségi állapotú asszonyt játssza? Mit

Jancsó Miklós újabb rendezését tekintettük meg a héten. A Szegényegények után, átugorva a Csillagosok, katonákat, a Fényes szelekre kerítettünk sort. Az 1969-ben bemutatott film a '68-as nemetközi diáklázadásokra reflektál, de a negyvenes évek fiatal NÉKOSZ (Népi Kollégiumok Országos Szövetsége) mozgalmistáiról szól. A zenés, énekes, táncos filmben rengeteg mozgalmi dal és népdal hangzik el, többek közt az énekes Kovács Kati, illetve Drahota Andrea, Balázsovits Lajos, Kozák András (Szegénylegények), Bálint András (Álmodozások kora) előadásában. Az adásunk vendége Kránicz Bence, a 24.hu szerzője és az ELTE oktatója. Mit kell tudni a Fényes szelek történelmi hátteréről? És a film elkészültekor milyen aktuálpolitikai események hatottak rá közvetlenül? Mit jelentett Jancsó Miklósnak a NÉKOSZ? Milyen módokon érhető tetten a Jancsóra jellemző parabolikus történetmesélés ebben a filmben? Mit árul el a forradalmak, forradalmi mozgalmak általános dinamikájáról a NÉKOSZ-osok története? Milyen önkritikát fogalmaz meg